Erdőkerülő

Természetjárás Gyaloglás Kirándulás Teljesítménytúra

Miért?

Mert rengeteg hely van Magyarországon, amit látni érdemes!

Ajánlott kilátók

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Utolsó kommentek

Ez-az

Úti- és képeskönyv helyett...

... amerre megfordultam.

Ajánlott zarándokhelyek

Címkék

2011 (10) 2012 (46) 2013 (25) 2014 (32) 2015 (2) 2016 (7) ajánló (11) Alföld (5) április (11) Árpád-kilátó (1) augusztus (4) A Budai-hegység távoli csúcsai (1) A híd túl messze van (1) Bakony (7) Bálvány (1) Barlangtól-Barlangig (1) beszámoló (52) Bika Félmaraton (1) Börzsöny (14) Börzsönyi Kék (1) Börzsöny kapuja (1) Budai-hegység (15) Budai zöld túra (1) Buda barlangjai (1) Bükk (27) Bükkalja (5) Bükkalja Gyöngyszemei (2) Bükki Kilátások (2) Ciszterci apátság romjai (1) Csergezán Pál-kilátó (1) Cserhát (2) Cserhát 40 (1) Cuha-völgy (1) Cuha 50 (1) december (8) Dél-Börzsönyi Kilátások (2) Dél-Dunántúli Kéktúra (1) Dobogó-tető (1) Dobogókő (1) Dömösi prépostság romjai (1) Eger Csillaga 20 (1) Egri Bükk (3) február (5) Fekete-hegyek (1) Felső-Homokhátság (2) Felső-Homokhátság 20 (1) felszereléslista (1) futás (2) Galga 25 (1) Gödöllői-dombság (5) gyaloglás (67) gyalogtúra (71) Három-kő (1) Hatvan (1) Horváth József emléktúra (1) január (8) jelvényszerző (5) Julianus-kilátó (1) július (4) június (9) Kaán Károly-kilátó (1) Kaptárkövek (1) Karancs-Medves 20 (1) Karancs Medves (1) Kecske-kő (1) Kerecsen 20 (1) Kerek-templom (Bakonyszentlászló) (1) Királyrét 30 (1) kirándulás (74) Kis-Hárs-hegy (1) Kitörés 60 (1) Kiútahírem (1) Klastrompuszta (1) Kőris-hegy (1) Látó-hegy (1) Lesvadászat (1) Magyarországi Forrástúrák (1) május (16) Makovecz Imre-kilátó (1) március (7) Mátra (9) Mátraalja (2) Mátrahegy túra (1) Mátra 60 (3) Millenniumi kilátó Cserépfalu (1) Nagy-Hárs-hegy (1) Nagy-Kopasz (1) Nagybörzsönyi Kétlevelű (1) Négy kolostor útja a Pilisben (1) Nik 40É (1) november (8) off (5) október (2) Őr-kő (1) ősborókás (1) összesítés (5) pálos kolostorrom (2) Pálos kolostorrom Bükkszentlélek (1) Pásztó 50 (2) Patai Mátra 50 (1) Pilis (11) Pilisszentkereszt (1) Pilisszentlélek (1) Pilis 35 (2) Piros 35 (1) Püspöki kör 50 (1) Rezső-kilátó (1) Salgóvár (1) Sorrento 21 (1) Szent István-templom (1) Szent Kereszt kolostor (1) Szent Márton templom (1) szeptember (3) Szűz Mária-plébániatemplom (1) tájkép (28) Tar-kő (1) Tarnai-pihenő (1) Téli Körös (1) Téli Mátra (1) teljesítménytúra (66) természetjárás (72) terv (12) Tisza (1) Tortúra (4) túra (74) túramozgalom (5) túrázás (53) Vajda Péter-kilátó (1) vasútállomás (1) virág (10) Visegrádi-hegység (5) Witt Lajos-kilátó (1) Címkefelhő

Fekete-hegyek 40

2014.05.18. 06:00 | H2T | Szólj hozzá!

Címkék: beszámoló túra kirándulás május gyalogtúra túrázás teljesítménytúra 2014 gyaloglás természetjárás Budai-hegység Fekete-hegyek

2014. május 11.
Útvonal: Biatorbágy -> Kálvária-hegy -> Fő-kút-forrás -> Mézes-völgy -> Erzsébet puszta -> Tarnai-pihenő -> Fekete-hegyek -> Nagy-Kopasz -> Csergezán-kilátó -> Kopasz-erdő -> Vörös-pocsolya -> Kecske-hát -> Fekete-fej -> Tótasszony útja -> Hűvösvölgy -> Hársak alja -> Határ-nyereg -> Tábor-hegyi-barlang -> Fenyőgyöngye -> Látó-hegy -> Apáthy-szikla -> Kis-Hárs-hegy, kilátó -> Budakeszi út -> Zugligeti út -> Zugligeti Általános Iskola

 

 

A rövid hétvégébe ezúttal egy viszonylag közeli, budai túra fért bele. Érdekesség, hogy a korán indulókkal együtt vonatozott ki a rajtba a szervezőség is, így aztán egy kávé simán belefért a rajthely berendezése alatt. Az indulási időre könyörtelenül hét órát kaptam, hiába múlt el vagy tíz perccel - persze ezért nem csúsztam ki a szintidőből.

Az eső csöpörgött reggel, egészen addig, amíg ki nem léptem a rajtból, akkor elkezdett szakadni és ezt erősen tartotta egészen az első ellenőrzőpontig. Nem sok minden változott két héttel azelőtthöz és a Börzsönyhöz képest. Az első emelkedő nagyrészét az autópálya mellett emelkedő lépcső jelentette, onnan rövid lakott terület, majd döntően a dombgerinc szélén kanyarog  az út, kisebb hullámzással, jobb kéz felé erdővel, balra kilátással a biatorbágyi dombokra. A jelzés viszonylag gyakori, egyetlen letérés kiszalagozva a bokrok között.

Kis mellékvölgy a Kálvária-hegy oldalában

Épp akkor érek az első ellenőrzőpontra, mikor nekilendültem egy kis kocogásra egy lejtőn, szerencsére a pontőr jelez. 3,2 kilométer 32 perc alatt. Az eső még mindig esik, nem jó megállni, haladok tovább. Három meredek részből álló, downhill-jellegű emelkedő jön, ez már csúszik is, mint a veszedelem. Megjelennek az első fenyvescsoportok, fekete hegyek. A folytatásnál bizonytalankodom egy kicsit, de itt is piros-fehér szalagok segítenek.

A Fő-kút forrás

Átkelek a Mézes-völgyön, majd egy rövid szakasz Pátyon vezet keresztül, visszatérve az erdőbe sűrű a talajutak hálózata és az első tisztásnál le is kavarok bal felé a zöld háromszög jelzésről. Mikor már vagy negyedórája nem látok jelzést fölfelé kaptatva, jobbra fordulok (elvileg két jobbos visszavezetne, ehhez képest egy is elég) a következő mezőn megvan a jelzés.

Az út szép lassan emelkedni kezd, de az eső eláll, a szerpentint már jóval vidámabban kezdem meg, a Tarnai-pihenőnél meg már a kilátás miatt is érdemes megállni: két réteg felhő között erdővel borított hegyoldalak és csúcsok, itt-ott a völgyekben piros tetőfoltok.

Fenyves a Fekete-hegyek gerincén, a Tarnai-pihenőnél

A Nagy-Kopaszra vezető út sem meredek, a második ellenőrzőponton fehércsokis Sport szelet jár, megéri a remek és változatos panoráma a 20,5 méteres kilátótorony megmászását, el is töltök közel húsz percet itt a fényképezgetéssel. Sajnos a gép vizet kapott és nem volt hajlandó belépni a menübe, pedig érdemes lett volna átállítani a felbontást 14 megapixelre. Talán majd máskor. Egy óra harminchét perc 7,5 kilométerre, visszafogott tempó, bár volt benne 400 méter szintemelkedés is.

Molyhos tölgyes a Nagy-Kopaszra vezető úton

Sztratuszfelhők a Budai-hegység völgyeiben, jobb oldalon a János-hegy

A stratus (St, sztratusz) alacsony szintű rétegfelhő.
Általában szürkés színű, ködre emlékeztető felhő, mely viszonylag egyenletes felhőalappal rendelkezik. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek.
Általában csendes esőt szolgáltat, így hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó, máskor hosszas zivatar is.
Leggyakrabban felsikló melegfront vagy az erőteljesebb kisugárzást követően a talajról felemelkedő köd (emelt köd) révén alakul ki. Felszínközeli változata tulajdonképpen a köd.

forrás: hu.wikipedia.org

Lefelé már dagonyássá taposott az ösvény, ennek megfelelően csúszik is, de aztán viszonylag széles erdei út vezet tovább, se sár, se vizes aljnövényzet, lehet menet közben száradni egy kissé. A Vörös-pocsolyás-hátra megint szolid emelkedő visz fel, az ösvény beszűkül a vizes bokrok között, aztán a hátról leereszkedve derékszögű jobbkanyar és hosszú, sáros caplatás következik a piros sáv jelzésen. Valahol félúton kisegítek egy bizonytalankodó sporttársat - igaz, hogy szalag már nem jutott ide, de az itinerben elhelyezett térkép segít, simán el lehet menni rajta.

Szűk ösvény a Vörös-pocsolyás-háton

A Remeteszőlős felől jövő nagyfeszültségű vezetékhez kilyukadva szemből már a Budai-hegység jól ismert csúcsai magaslanak ki a ködből, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy, ezúttal egyikre sem vezetett az útvonal, de a túra későbbi szakaszán is visszaköszöntek.

Szemben, a felhők között a János-hegyi kilátó

Oda azért nem kell fölmászni

A Fekete-fejre (még egy "fekete" nevű tereptárgy) rövid, meredek emelkedő visz fel, az ösvény sziklás, sáros és csúszós, figyelni kell lefelé is erősen. A Szépjuhászné úton erős a forgalom és a vezetők nem sajnálják a gázpedált, de nekünk ki kell menni a műútra egy rövid darabon, hogy megkerülhessük a szurdokszerű, mély árkot (ha nem lett volna ilyen, nyilván átmászok rajta, bár akkor talán a turistautat is átvezetik rajta).

Az Adyliget határát mutató műholdfelvétel közepén található a Fekete-fej. Tetejét alacsony erdő borítja, amelyhez nagyon sok cserje is tartozik. Ilyen erdők sekély, száraz talajon alakulnak ki, ahol a fák növekedése lassú.
Erdőgazdálkodás a hegy tetején régóta nem folyik, mivel a talaj védelme érdekében a folyamatos erdőborítást fenn kell tartani. Sok természetvédelmi szempontból értékes növényfaj él a sziklás erdőkben, mint a nyár elején virító nagy ezerjófű vagy a turbánliliom.
A Fekete-fej 386 méter magas csúcsán egykor kilátó állt, jelenleg adyligeti lakosok által emelt magyar zászlót tartanak megmaradt elemei. A tetőn található még egy vasoszlop is, amely földmérési mérőpontként szolgált.

forrás: Információs tábla a Fekete-fejen

A harmadik ellenőrzőpont még a Nagy-rét előtt frissítőpont is egyben. 10,3 kilométer 1 óra 52 perc alatt. Itt nem töltöttem sok időt, hiszen még a táv fele hátravolt.

Hűvösvölgy felé a kék sáv jelzésen átkelés a gyertyános-tölgyes parkerdőn, majd az autósok előzékenyen átengednek a zebrán a műúton. Innen az út nem a megszokott irányba vezet, megint emelkedik, de elkanyarodik a vitorlázóreptér mellé. Határozottan jó idő van, a vékonyodó felhőrétegen keresztül már-már a nap is  megjelenik, de a hőmérsékleten mindenképpen érezni. Balról régi városhatár-kövek maradnak el, aztán elhaladok a középkori királyi vadaskert emléktáblája, majd a katonasír mellett és következik a Határ-nyeregben a turistajelzések kavalkádja.

A kék sáv Hűvösvölgy és a vitorlázó-repülőtér között

Budapest egykori határát jelző, XIX. századi kőoszlop

Innen a túra legmeredekebb emelkedője vezet ki, ami ráadásul csúszós is, a gerincre fölvergődve jelzésváltás, rövid aszfalt és irány a Tábor-hegyi barlang. Megint szint fölfelé, jobbról elmarad az adótorony, amiből semmi sem látszik az erdei úton haladva. Azt hittem, innen már közelebb van a barlang. Nyaktörő lejtőn botladozok lefelé, majd kevés szintbeni út és rövid hullámzás után megérkezem a negyedik ellenőrzőponthoz, a barlanghoz. Egy óra tizennyolc perc 7,5 kilométerre, stabilan tartható átlaggal. Zoknicsere.

"Hármashatár-hegy keleti oldalán kiugró, 394 m magas hármas dolomitrög a Tábor-hegy. A hegy nevének eredetét többféleképp magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légióstábor adta a nevet, mások viszont azt állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor (Lagerberg) a névadó. Oldalában nyílik a 162 m hosszú Tábor-hegyi-barlang, mely előtt kilátóteraszt képeztek ki."

forrás: www.hu.wikipedia.org

Buda látképe a Tábor-hegyi barlangtól

A pecsételés után megint izzasztó emelkedő következik, vissza a Guckler Károly-útra, ahol a fák között párásan gomolyog a levegő, majd váltás megint a kék sávra a Látó-hegy oldalában és a jól ismert Árpád-kilátó mellett vissza a zöld sávra, továbbhaladva kezdődik az ereszkedés egy újabb szerpentinen a Törökvész útig. Kevés szint fölfelé, az Apáthy-sziklánál szemközt megint a János-hegy, de innen látszik a Duna kanyarulata is a Gellérthegy alatt, meg szemben az utolsó ellenőrzőpont helye, a Kis-Hárs-hegy.

Az Árpád-kilátó


A Kőkapu-szikla a Vaskapu-hegyen

Lépcsőzés, lefelé a Széher úton, majd a zöld sáv lent kanyarog az utcákban, a nyéki romokat még mindig gaz növi be, a kapuk lelakatolva, most sem fogok itt nézelődni vagy fényképezni. Kár értük.

Kezdődik a Kis-Hárs-hegyre vezető emelkedő, talán túl korán is kezdem a hajrát, az eső is csepereg, de hosszabb és/vagy meredekebb ez a szakasz, mint gondoltam, de haladni akarok, közeledik már a vége. Azért sikerül egy lendülettel, viszonylag jó tempóval feljutni, az erdei vasutat keresztezve megint ott van a szalagozás, eltéveszthetetlen a dolog. A ponton nápolyi jár, a résztáv 8,1 kilométer 1 óra 33 perc alatt.

Innen már tényleg csak a célegyenes van hátra: meredek szerpentinen lefelé, aztán kijutok a civilizáció szélére, néhány szemétrakás közé, a Budakeszi útnál az eső pedig ismét elkezd esni, keretbe foglalva a túrát. A János-hegy oldalában már nem esik jól a séta, várom már nagyon a libegő alatti elhaladást, onnan a szalagozás megint korrekt, nem lehet eltéveszteni a célt.

Az Apáthy-szikla


Kilátás az Apáthy-szikláról

Az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölé emelkedő, védett dolomitrög nevét a terület egykori birtokosáról kapta.

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
176. oldal

Budai túrához képest átlagon felüli szintemelkedés tartozik a túrához (viszont jól eloszlik a teljes távon), több, kevéssé járt turistaút-szakaszt is érint az útvonal. Az ár-érték arány nem a legjobb, a nevezési díj nem mondható olcsónak, de az ellátás színvonalas. Az itiner kiváló, benne van minden, ami kell, a térképi ábrázolások miatt a turistatérképet elő sem kellett vennem. Egyedül a szintvázlat hiányzik, ami nélkül azért meg lehet lenni. Leginkább a szintemelkedés miatt nem kezdőknek ajánlanám. A szalagozás rendben volt, ahol leginkább kellett (jellemzően a túra elején és végén), ott volt is.

Táv: 39,4 kilométer (itiner szerint)
Teljes idő: 7 óra 50 perc
Bruttó sebesség: 5,03 km/óra

Állásidő: 53 perc
Nettó sebesség: 5,67 km/óra

Szintemelkedés: 1510 méter
CsCs pont: 38,3 pont

Összesítve:
Szintemelkedés: 30811 méter
CsCs pont: 863,1 pont

H2T

A bejegyzés trackback címe:

https://erdokerulo.blog.hu/api/trackback/id/tr986173332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Map