Erdőkerülő

2014. június 14.
Útvonal: Diósjenő -> Tompaharaszt -> Pénzásás -> Drégelyvár -> Kőkapu -> Csitári-kereszt -> Bernecebaráti -> Kemence -> Fekete-völgy -> Hamuház -> Bányapuszta -> Nagybörzsöny -> Koppány-nyereg -> Széles-hegy -> Nagy-Galla -> Ódamásd -> Sukola-kereszt -> Szob

(Dianthus barbatus)

2014. június

A Tarnai-pihenő a Nagy-Kopasztól délre, a Fekete-hegyek gerincének délnyugati oldalán található, 435 méter tengerszint feletti magasságban. Itt a hegyoldal nyílt gyepes, erdővel nem borított. A pihenőhely a Sisakvirág tanösvény megállója is egyben.

A Tarnai-pihenőről szép kilátás nyílik a Budakeszi-medencére és a Budai-hegység néhány, délkeleti gerincére. A Nagy-Kopasz csúcsa vízszintesen innen körülbelül még 1,2 kilométer távolságra van, függőlegesen 124 méter szintemelkedéssel.

A Budakeszi-medence, balra Páty

A tanösvény információs táblája

Sziklás kis plató a hegyoldalban

Koordináta:
N 47° 32,51'
E 018° 52,15'

Fenyves a gerincen

Megközelítés:
A Nagy-Kopaszról a zöld háromszög jelzésen körülbelül 1,2 kilométer déli irányba
Telkiből a zöld sáv - zöld kereszt - sárga kereszt - zöld háromszög jelzéseken körülbelül 8,5 kilométer déli, majd északi irányba

H2T

(Matthiola longipetala)

2014. május

Alkonyatkor...

...és reggel.

H2T

2014. május

A Nagy-Kopasz a Budai hegység délnyugati részén található, annak legmagasabb pontja (559 méter tengerszint feletti magasság) Telki településtől körülbelül két kilométerre keletre. Turista szempontból kívül esik a leglátogatottabb területeken. Nevével ellentétben a csúcsot viszonylag sűrű erdő borítja.

Keletre a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy

A Budakeszi-medence látképe

Nyugaton, a hegy lábánál Telki

A csúcson a 20,5 magas Csergezán Pál-kilátó áll, amelyről remek kilátás nyílik a környező településekre és a Budai-hegység más csúcsaira (például a Nagy-Szénásra, a Zsíros-hegyre, a János-hegyre, a Nagy-Hárs-hegyre).
A névadóról érdemes megemlíteni, hogy többek között Kittenberger Kálmán és Fekete István műveit is illusztrálta.
A kilátó remek állapotban van, vasbetonból és vörösfenyő elemekből épült. A kilátószinten igényes kis fémtáblák mutatják, melyik irányba milyen látnivaló található.

A Csergezán Pál-kilátó

A kilátó belső szerkezete

Tájékoztató tábla a korláton

"A csúcson 2005-ben épült a Csergezán Pál nevét viselő kilátó, amely pihenőhelyként is szolgál. Innen szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak."

forrás: www.hu.wikipedia.org

Nagykovácsi mögött a Kutya-hegy-Nagy-Szénás-Zsíros hegy alkotta gerinc,
a háttérben a Pilis masszív tömbje

Alacsony felhők ülik meg a völgyeket Solymár felé

Gondozott tisztás az erdőben (talán a vitorlázóreptér?)

Koordináta:
N 47° 33,10'
E 018° 51,92'

Megközelítés:
Telkiből a zöld sáv, majd zöld háromszög jelzéseken körülbelül 7 kilométer északkeleti, majd déli irányba
Nagykovácsiból a zöld sáv, majd zöld háromszög jelzéseken körülbelül 4,5 kilométer déli irányba

H2T

Az Árpád-kilátó a Budai-hegység keleti részén, a Látó-hegy (376 méter tengerszint feletti magasság) oldalában található. Keleti irányban szép kilátás nyílik innen Buda középső részére, a budai Várra, a Gellért-hegyre és néhány dunai hídra is.
Az Országos Kéktúra útvonala érinti. A kilátó a közelmúltban több felújításon is átesett, jelenleg jó állapotban van.

"Árpád-kilátó (Látó-hegy). A 376 méter magas hegy tetején, 1929-ben épült toronyból elsősorban a Duna és a pesti oldal felé nyílik szép kilátás. A hegyet is éppen a panorámáról nevezték el Látó-hegynek."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
176. oldal

A kilátó épülete

Közelebbről távolabbra a Dunán a Lánchíd, az Erzsébet-híd,
a Szabadság híd és a Petőfi (alias Lágymányosi) híd ível át

"Az Árpád-kilátó Budapest II. kerületében található. 1929-ben építették fel Glück Frigyes kezdeményezésére a Látó-hegy 376 méter magas fenyőkkel beültetett tetejének délkeleti oldalára terméskőből, Friedrich Lóránt tervei szerint. A mai napig ebben a formában áll, 2001-ben felújították. A kilátó fedett terasszerű, népies stílusú építmény, amiről szép kilátás nyílik a hidakkal ívelt Dunára és a Budai-hegység déli és nyugati vonulataira."

forrás: www.hu.wikipedia.org

 
Emléktábla a kilátó belsejében

Az emléktábla felirata:

Árpád-pihenő
építette 1929. évben
Budapest székesfőváros közössége
egyik áldozatkész polgárának
Glück Frigyesnek kezdeményezésére és támogatásával
tervezte: Fridrich Lóránt

Hűvösvölgy látképe, a túloldalán Zugligettel

[2013-ban] "Az érintett Visegrádi, Pilismaróti, Pilisszentkereszti, Szentendrei, Bajnai és Budakeszi Erdészetek mellett a Budapesti Erdészet területén 24 kilométernyi kéktúra szakasz újult meg. ennek egyik látványos helyszíne a II. kerületben található, a közel évszázados Árpád-kilátó, ahol a szakemberek javították az épület faszerkezetét és a villámhárítót, lecserélték a kilátó padjait, ahol szükséges volt, újjáépítették a kő alapzatot.
A kilátó környékén megújultak a tűzrakó helyek, a padok, az asztalok és a hulladékgyűjtők. Lecserélték az idők során megrepedt, a kilátót létesítő Glück Frigyesre emlékező márványtáblát is."

forrás: www.termeszetbarat.hu

A boltív alatt vezet tovább a zöld sáv és a zöld körút jelzés

A kép közepén a budai Vár

Koordináta:
N 47° 32,10'
E 018° 59,99'

Megközelítés:
A 11 busz végállomásától (Törökvész utca) körülbelül 700 méter a zöld sáv jelzésen kelet felé
Hűvösvölgyből körülbelül 4 kilométer a kék sáv jelzésen kelet, majd délkelet felé

Ilyen volt valaha...

forrás: www.egykor.hu

...és ilyen napjainkban

forrás: www.kiranduloutak.blogspot.hu

H2T