Erdőkerülő

Útvonal: Galgahévíz -> Galga-part -> Hévízgyörk -> Paja-völgy -> Bika-tó -> Galgahévíz

A rövid hétvégére tekintettel csak a közepes távra neveztem be, ami végül is 21 kilométerben öltött testet, szintentartás jelleggel.

Meglepően sok az induló még a késői időpontban is. A rajtban káosz, hangzavar és tolongás, hiába volt bontották három részre, a távok szerint a szervezők az indítást, a szűk helyen nem igazán sikerült úrrá lenniük a fejetlenségen.

Ideális túrázóidő van, a nap süt, felhőből csak kevés akad az égen.

A Galga medre

Az első másfél kilométer a Galgahévízen keresztül vezető főútvonal mentén, majd az autómosónál irány a mellékutca. Rengeteg az iskolás, kis csoportokban terelgetik őket a tanerők - ahogy láttam, jó néhányan áldozták fel a hét egyetlen pihenőnapját.

Híd a Galgán

Az első pont másfél kilométerre, ezt még inkább a tizenöt kilométereseknek szánhatták, majd kiér a túra útvonala a kis házikertek, később a szántóföldek közé, a talaj nedves, de túlzott sár nincsen. A Galga medrében alig csorog egy kevés víz.

Lucerna a töltés koronáján

Irány Hévízgyörk a töltésen. Az első hídnál a második ellenőrzőpont, két fiatal fiú a pontőr, nem csak indulók, hanem szervezők is vannak tehát. Ez is dicséretes dolog. Itt elválik a legrövidebb táv, de ezután is akad még iskoláscsoport, van kit előzgetni. Az egyetlen kellemetlenség az időnként fel-feltámadó szél. Szerencsére szó sincsen orkánról vagy viharos erejű széllökésekről, de a pulóver egyelőre marad rajtam.

Az út egy völgy közepén vezet, két dombgerinc között: középen a Galga medre, jobbra a vasúti sínek (meglehetősen gyakran járnak erre szerelvények, körülbelül háromnegyed óra alatt hármat is láttam elhaladni), azokon túl pedig a gerinc, foltokban erdővel; balra Galgahévíz, majd tőle északra Hévízgyörk házai, közöttük a főúttal és azon túl megintcsak egy gerinc, erdősávokkal.

Hamar kilyukadok a hévízgyörki arénánál és nincs messze a harmadik pont sem, az "egyenhíd" ugyanolyan, mint a második pontnál. Pecsételek és megpróbálok az osztály elé kerülni, a hídon viszont a szél kikapja a kezemből az ellenőrzőfüzetet és lesodorja a mederbe. Szerencsére fönnakadt, mielőtt vizet ért volna, így aztán sikerül megmentenem az elázástól.

Átvágok Hévízgyörkön és fölkaptatok a töltésről látott bal oldali gerincre. Itt ismét feltámad a szél a nyíltabb részeken, csak az erdő fogja meg pár kilométer múlva. Sok jelzés nincs, de talán még ennyivel is lehetne boldogulni, a szalagozás meg lelkiismeretesen sűrű, szerencsém van, mert térképet persze nem sikerült szerezni...

A terep változatos: két lakott terület és egy töltés után enyhe emelkedő és erdő következik, idősebb fenyves, akác sarjerdő, majd később kisebb foltokban bükkös is, irtásokban hagyásfák. A gerincekről szép tájképek tárulnak a túrázók elé, erdők és szántók váltakoznak, nem csoda, hogy annyi a vadászles, egyre-másra adják magukat az alkalmas helyek.

Az első igazi erdő ma

Az út leginkább a nyílt terület szélén vezet, de néhol mélyútszerűen lesüllyed egy-egy bevágásba. Balra, az akácosba kisebb ösvények indulnak, de a szalagok továbbra is egyenesen fölfelé, a gerinc irányába mutatják az utat. Itt már szó sincs sárról, sőt még el is férne némi csapadék a vetésre. A talaj változó, néhol sárgahomok, másutt vöröses-agyagos. Nevéhez méltóan hullámzik a dombság.

A legsűrűbb erdő a túrán

Fény-árny játék

A Paja-völgynél nincs ellenőrzőpont, egy lelkes túratárs felvilágosít mindenkit a környéken, így aztán irány lefelé, a völgybe, jobbról tágas, sötétzöld szántó, balról sűrű akácos fogja közre az utat. A Paja-völgy végétől elhagyom a megművelt területeket, egészen a Bika-tóig végig festői szépségű völgyben vezet az út, egyre-másra fényképezek erdőt, tisztást, dombgerincet.

Hagyásfák közvetlenül a Paja-völgy előtt

És maga a Paja-völgy

A ötödik ponton, a tóparton fölmarkolok egy almát, a pulóver mehet végleg a zsákba. A pontőr bizonytalanul magáz, ennyire csak nem nézhetek ki öregnek?

Nekilátok igazi vizes képet készíteni, ami sikerül is, a poszt írásakor meg küzdhetek a bőség zavarával, vajon melyik kettőt válasszam? Az út sűrű cserjésben, de jól kijárt ösvényen kerüli meg a tavat, a jó néhány horgász meg gondolom repes az örömtől kora délelőtt óta.

Tisztás a dombok között

A Bika-tó

A tó után jön a túra legdurvább emelkedője, ránézésre elég meredeknek tűnik, de közel sem olyan veszélyes, talán huszonöt-harminc métert emelkedik és már fenn is vagyok a Szent-András-hegyen.
Hegynek nem nagy, de szép a kilátás körbe, látszik róla a tó, egy kisebb település és erdővel benőtt dombok, itt is készül néhány kép, mielőtt továbbmennék.

Mocsár a Bika-tó mellett

Kilátás a Szent-András-hegyről

Egy hasonló rövid emelkedő következik, ezúttal egy fenyves sávjában, aztán világosbarna szántások, sötétzöld gabona- és lucernatáblák, meg fehér virágba borult fasorok, amit persze nem sikerül tisztességesen megörökítenem, egye fene, az élmény marad. Az utolsó pont egy tájfutó bója és egy lyukasztó, ezt meg lehetett volna oldani akár a Paja-völgyben is, de nincs jelentősége, jön a túra utolsó, rövid szakasza, visszaereszkedni a galgahévízi iskolához.

Az utolsó szakasz Galgahévíz előtt

Hangulatos, vidám kis túra, rövid távjához képest zseniális a vonalvezetés, a táj változatossága. Mindenből akad egy kicsi, a túrázó nem unja el magát (legfeljebb a falvakon keresztül). Az ellátás a pontokon rendben van, a jelvény tetszetős. Futóknak is tökéletesen alkalmas, sziklás vagy túl meredek rész nincs. Kezdőknek is javasolható.

Távolság: 20,9 km (GPS szerint)
Menetidő: 3 óra 30 perc
Bruttó sebesség: 5,97 km/ó
Állásidő: 15 perc
Nettó sebesség: 6,4 km/ó

Jó időt mentem, pedig két-háromszáz méternél többet nem kocogtam bele, a fényképezést pedig meglepően kevés idő alatt letudtam, főleg annak fényében, hogy sok kép sikerült szépen. Ez egyrészt volt köszönhető a rövid távnak, nyugodt szívvel mehettem a kezdettől nagyobb tempót, másrészt meg a kevés szintnek (de ez a túra nem is erről szól). A 21 kilométer gyaloglás után még letekertem 25 kilométert, így aztán a napi össztávomra nem lehet panasz.

Szintemelkedés: 275 méter
CsCs pont: 13 pont

Összesítve:
Szintemelkedés: 2225 méter
CsCs pont: 83,3 pont

(Megjegyzés: sok kép bal széle lett életlen, elmosódott és sajnos fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt megelőzni... mert javítani levagdalással lehet, de az nem az igazi...)

H2T