Erdőkerülő

Ez valójában csak egy képposzt, hat képpel (ezért kellett klasszikus verziónak lennie), kevés kísérőszöveggel. A helyszín az Örkény-Táborfalva-Tatárszentgyörgy háromszögben található ősborókás.

Borókacserjék futóhomokon I.

"Örkény és Tatárszentgyörgy között félúton terül el Göbölyjárás puszta. A területet Mária Terézia idején sivatagnak jelölték a térképen, ezért a hadsereg számára adományozták, hogy ott lőgyakorlatokat tartson. A pusztán azóta természetes úton megindult a növényzet záródása és a régi Kiskunságot idéző borókás-nyáras társulások alakultak ki."

(forrás: magyarorszag.utazas.hu)

(A fényképek valójában nem Göbölyjáráson, hanem attól  néhány kilométerre délkeletre készültek, de a táj jellege mindkét helyen szinte azonos.
A borókás-nyáras társulás mellett azért gyakori az akác, de előfordul erdeifenyő és más, lombhullató fák is.)

 
Borókacserjék futóhomokon II.

Borókacserjék még mindig homokon

"A vízellátás szűkös, a talajnak a csapadékból származó vízkészlete a tenyészidőszakban, sőt a Duna-Tisza-közi homokos hátságon (...) az egész évben nem elégíti ki a levegő párologtató tevékenységet."

 In: Keresztesi Béla: Magyar erdők (Jóléti erdőgazdálkodás), p. 189
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971

Nádas-cserjés-borókás egy vizenyősebb gödörben,

távolabb erdősáv

A borókások mellett lombhullató erdők is láthatóak, amik nagyobb részben telepítettek. Ezek, még ha akácok is, egy fontos előnnyel bírnak az örökzöldekkel szemben: évtizedekben mérhető idő alatt javítanak a talaj összetételén és szerkezetén. A zártan álló lombhullató erdőkben a területre legjellemzőbb sárga homok helyett halványbarna erdőtalaj található az avar alatt...

Lombhullató fákkal elegyes borókacserjék

Borókabogyók tavasszal

 H2T