Erdőkerülő

A szentléleki pálos templom és kolostor romjai a Bükk központi részén, Ómassától mintegy másfél kilométerre északra helyezkednek el. A maradványok sajnos erősen leromlott állapotban vannak, de ennek ellenére megtekintésre érdemesek.

A pálosokkal kapcsolatban általában megemlítendő, hogy az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. Nem véletlen, hogy ezt a kolostort a középkorban ezen a meglehetősen elzárt és ritkán lakott területen építették föl.

"Szentlélek és környéke a XIII. században Dédes határához tartozott. 1240-től remeték lakták, majd Ákos nembéli István nádor a pálosoknak adományozta, akik 1313-ban kezdtek hozzá a kolostor és a templom építéséhez. 1346-ban Poha Benedek pálos barát vezette a munkálatokat. 1526 után Dédes várával együtt Szapolyai birtoka volt, de Serédy Gáspár, I. Ferdinánd kapitánya szerzeteseit elűzte, épületeit fölégette. Azóta csak pusztul. A templom falain néhány gazdagon faragott oszlopfőt és halvány falképtöredéket is láthatunk. A két világháború között még egyik mérműves ablaka is megvolt. Kolostorának csak alapfalai látszanak."

forrás: Bükk útikalauz, szerk.: dr. Hevesi Attila
Sport Kiadó, Budapest, 1977
254. o.

forrás: Wikipédia

"A megmaradt romok szép, gótikus építményre utalnak. Joggal tételezhetjük fel, hogy ugyanazon építőmesterek építhették, kik a győri várat és a monostort is létrehozták. A késői klasszikus gótika jegyében épült az egyhajós, hosszú szentélyű egyházi épület, melyhez észak felől két boltszakaszos sekrestye csatlakozik, mögötte kerengős kolostor kapcsolódik.

A templom falai ma is magasan állnak, a kolostor falainak is jelentős maradványai vannak. Falain jól tanulmányozhatjuk az egykori pálos építészet főbb jellemvonásait. A pálos építészet jellemzőjeként csak a fő szerkezeti csomó pontokat ékesítették díszítőelemekkel. Kisméretű, 10×8 méteres alapterületű temploma egyhajós volt, szentélye a nyolcszög három oldalával zárult. Hossza 20,5 m, szélessége 9,5 m. Egy sekrestyét is építettek mellé. A templom északi, nyugati és déli fala a boltozat bordaindításaival máig áll.

Az épület korai voltára utal a sokszögű szentélyzáródás támpillérek nélküli megoldása és a sekrestye egyenes falú lezárása. A körtetagos profilú, bordás keresztboltozat finoman faragott növénydísszel sűrűn borított faloszlopokra, illetve a szentély két boltszakasza között hármas oszlopkötegre támaszkodik. Ez utóbbinak levelei között férfimaszk rejtőzik. A magas diadalív félkörívben zárul. A hajó boltozata gyámokra metsződik. A nyugati homlokzatot csak egy magasra helyezett ablak töri át."

forrás: Woodyka honlapja

Hely: Ómassától körülbelül másfél kilométerre északra

Koordináták (hozzávetőleges):
N 48°07,2'
E 020°32,1'

Megközelítés:
Ómassától: kék sáv és kék kereszt jelzésen északi irányba (a Farkas-nyak-völgyben)
Bánkútról: a piros sáv jelzésen északkelet felé vagy a sárga kereszt jelzésen kelet-északkelet felé, majd a kék sáv és kék kereszt jelzésen észak felé

Részletesebb információ:
Wikipédia
Woodyka honlapja
A pálos rend honlapja

További képek:

H2T