Erdőkerülő

Panoráma a kilátóból

Kép innen: orszagalbum.hu

Dobogókő 700 méteres tengerszint feletti magasságával a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A csúcs keletkezése vulkáni tevékenység következménye.

"Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a „köveket”: a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre."

forrás: www.wikipédia.org

Panoráma télen

Kilátójáról északi irányban hosszú szakaszon belátható a Dunakanyar és a Börzsöny hegység déli része, többek között Dömös, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Szent-Mihály-hegy, a Duna túloldalán Szob, Nagymaros és a Csóványos.

"A hegy [Dobogókő] legmagasabb pontján Téry Ödönnek (1856 - 1917), a magyar turistamozgalom egyik alapítójának állít emléket a bronz domborművel díszített kőpiramis, Christián Sándor műve, 1926-ból."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
662. oldal

Téry Ödön emléktáblája

Dobogókőn található Magyarország első turistaháza (megnyílt 1898-ban), amely nevét Eötvös Lorándról kapta. Az épület ma turistamúzeumként működik. 

Az Eötvös Loránd turistaház

Koordináta:
N 47° 43,1'
E 018° 54,1'

A Vadálló-kövek a dobogókői kilátóból

A kilátó déli irányból

Megközelítés:
Dömösről a Malom-völgy - Lukács-árok - Szakó-nyereg - Jász-hegy útvonalon a sárga sáv, majd a piros sáv jelzésen körülbelül 8 kilométer déli irányban
Dömösről a Malom-völgy - Rám-szakadék útvonalon a zöld sáv, majd a sárga sáv jelzésen körülbelül 6,5 kilométer déli irányban
Pilisszentkeresztről a kék sáv jelzésen körülbelül 3,5 kilométer északi irányban
Pilisszentlászlóról a kék sáv jelzésen nyugati irányban a Sikárosi-réten keresztül körülbelül 8 kilométer nyugati irányban

A háromszögelési pont a kilátó közepén

H2T