Erdőkerülő

A bogácsi Szent Márton-templom helyén eredetileg egy, a XIII. században épült román stílusú templom állt. Gótikus stílusú átépítése a XIV. századra tehető. A templom falait helyben bányászott, vörös színű dácittufából húzták fel.

Útvonal: Eger -> Nyerges-hegy -> Via ad Szomolya -> Szomolya -> Bogács -> Cserépváralja -> Felső-szoros -> Hideg-kút-laposa -> Cserépfalu -> Alsó-hegy -> Bükkzsérc -> Kövesdi-kilátó -> Vár-kút -> Nagy-Eged -> Eger

A Nagy-Eged tömbje

"A Déli-Bükk völgyeit szelídebb lejtőjű, nem karsztos hátak és meredekebb mészkőbércek vonulatai választják el egymástól. Az utóbbiak gyakran sasbércekre emlékeztetve magasodnak (Nagy-Eged, felsőtárkányi Vár-hegy, Imó-kő, Feketelen)."

forrás: Bükk útikalauz, szerk.: dr. Hevesi Attila
Sport Kiadó, Budapest, 1977
32. o.

"A Csomós tanyától induló és oda visszakötő tanösvény az 536 m magas Nagy-Eged csúcsára (Dobó István-kilátó) vezet fel és a kisebb részben eocén, zömében triász korú mészkőből felépülő hegy gazdag növényvilágát, növénytársulásait mutatja be. Táblák szemléltetik a hegylábperemi pusztafüves lejtő, a sajmeggyes-cserszömölcés karsztbokorerdő, a melegkedvelő tölgyes, a tetőn kialakult mészkősziklagyep, a cseres-tölgyes erdő, a déli oldaon magasra felhúzódó szőlőültetvények és az ültetett feketefenyves élővilágát."

forrás: Nagy-Eged tanösvény

H2T

Bejárt útvonal: Cserépfalu -> Noszvaj -> Gallasy-kripta -> Bogács -> Cserépváralja -> Cserépfalu

2012. június 28-29.-én, a magyar gyalogság védőszentjének napja alkalmából a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár és a Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület ismét megrendezi a hagyományos Szent László menetet, civil és katona indulók számára egyaránt.

Útvonal: Felsőtárkány -> Török út -> Völgyfő-ház -> Gerzsény -> Pazsag eh. -> Keskeny-bükk -> Bánya-h. -> Három-kő -> Keskeny-rét -> Fodor-h. -> Bánkút -> Bálvány -> Csurgói eh. -> Hármaskúti eh. -> Huta-rét -> Istállós-kő -> Őserdő -> Toldi-bükk -> Kecskor -> Stimecz-ház -> Felsőtárkány

 

A Bükk-fennsíkon, a kék sáv jelzésen délről útban Bánkút felé...

2011

"A Bükk hegységben a boróka és a tiszafa kivételével az összes fenyőfaj mesterségesen telepített. Többségükkel a Nagy-fennsík irtásait kísérelték meg újra fásítani."

forrás: Bükk útikalauz, szerk.: dr. Hevesi Attila
Sport kiadó, Budapest, 1977
104. o.

2012

"A [Bükk-] fennsík hűvös, csapadékos, nagy relatív páratartalmú, kiegyenlített éghajlata a lucfenyő és más fenyők számára is kedvező. Az éghajlattal kapcsolatban említésre méltók a gyakran előforduló tebrek vagy dolinák. A karsztos fennsík e jellemző felszíni formái vagy egyesével vagy sorban elhelyezkedve állanak. A tál alakú völgyek kisebb-nagyobb barlangok beszakadásából jöttek létre. Az esővizet összegyűjtve elnyelik és a felszín alatti vízhálózatba juttatják, ezért nincsenek a fennsíkon források. Felhőtlen égbolt, szélcsend esetén a tebrekben még nyári időszakban is 0°C alá szállhat a hőmérséklet, nappal viszont erősen felmelegszenek."

forrás: Keresztesi Béla: Magyar erdők (Jóléti erdőgazdálkodás)
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971
második, bővített kiadás, 342. o.

H2T

A három napos hétvégét sikerült aktív pihenéssel eltöltenem. Túrákkal és a megközelítésükkel együtt megtettem 80 kilométert gyalog és 38 kilométert kerékpáron, a két tervezett túra kipipálva (Egri Bükk 50 és Bükkalja Gyöngyszemei). A beszámolók készülnek, de időbe telik, míg minden megjelenik a blogon.

H2T