Mert rengeteg hely van Magyarországon, amit látni érdemes!
Sokat utazom tömegközlekedéssel. Majdhogynem minden túrámra vonattal, busszal jutok el, de ha egy hétvégén nem is túrázom, akkor is vonattal jutok haza.
MÁV. (És kisebb részben Volán, vagy körülbelül a MÁV mellé helyezhető BKV.) Az utasok panaszai régóta ismertek, és túlnyomórészt igazak is: drága, lassú, kényelmetlen, koszos, rugalmatlan, nem csatlakozik stb...
De mi a helyzet a mi oldalunkon? Mi, utasok mindent megteszünk, hogy minél komfortosabban használhassuk a tömegközlekedést?
Útvonal: Nagybörzsöny -> Rustok-hegy -> Vasedény-kulcsosház -> Hegyes-hegy-orom -> Nagybörzsöny -> Magyarhegy -> Salgóvár -> Vár-nyereg -> Bányapuszta -> Magyar-völgy -> Nagybörzsöny
Bejárt útvonal: Golyófogó-völgy -> Lipina-völgy -> Bereg-völgy -> Hársas-völgy -> Golyófogó-völgy
"Az erdő közepes-alacsony növekedésű, a felső lombkoronaszint általában nem nyúlik 12-15 méter fölé. Záródása hiányos, sok fényt továbbenged az alsóbb lombszintekre.
A tatárjuharos lösztölgyest eredeti állapotában ligetes tájként, erdőkkel, cserjésekkel, és félszáraz vagy száraz löszgyepekkel mozaikos erdőssztyeppként kell elképzelnünk. A fák lombkoronaszintje kettős, alatta erős cserjeszint található, de a gyepszint borítottsága is jelentős.
Az alsó lombkoronaszint magassága 10 méter körüli, borítása jelentős, de még mindig nem árnyal annyira, hogy a cserjeszint dús fejlődését korlátozza.
[A cserjeszint] Borítása jelentős, 50 és 80% között változik. Két összemosódó szintjét különböztethetjük meg. A magasabb, erdőbelseji, illetve erdőszegélyi cserjés lombozata 2-5 méter magasságig nyúlik fel (...)"
Ez valójában csak egy képposzt, hat képpel (ezért kellett klasszikus verziónak lennie), kevés kísérőszöveggel. A helyszín az Örkény-Táborfalva-Tatárszentgyörgy háromszögben található ősborókás.
Útvonal: Galgahévíz -> Galga-part -> Hévízgyörk -> Paja-völgy -> Bika-tó -> Galgahévíz
Kilátás a Szent-András-hegyről a Bika-tó irányába
"A Galga főleg a Valkó környéki löszalakulatok hordalékát halmozta fel, s ezt a szél a medrekből kikerülő, folyóvízi homok meszes buckáival takarta be. A hordalékkúp tagoltsága, formakincse szegényes, széles hátú vagy egyenletes letörésű, hosszúra nyúló buckái szelíd lejtésűek. Közöttük helyenként kis területű, ovális szélbarázdák, teknők jöttek létre."
Keresztesi Béla: Magyar erdők (Jóléti erdőgazdálkodás), p. 200,
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971
A Mátrabérc sajnos (első idei betervezett túraként) kútbaesett, a Buda Bércein időpontja pedig még korábban nyárra módosult, így aztán kénytelen voltam újragondolni az áprilisi túrákat.
Utolsó kommentek