Erdőkerülő

Pilisszentkereszt határában találhatóak az első magyar ciszterci kolostor és apátság romjai.

Sajnos nem sok minden maradt fenn, és magyarázó táblát sem helyeztek ki. (Vagy csak én nem találtam meg a hó alatt.)

"Kőemlékek tanúsága szerint már a 11. században királyi vadászkastély állt itt [Pilisszentkereszten], mely 1184-ben a III. Béla által alapított ciszterci apátságé lett. A tekintélyes intézmény a török időkben indult pusztulásnak."
"A 16,5 hektár kiterjedésű kolostortelepet a falutól egy kilométerre nyugatra, a Klastrom-kertben kettős fal vette körül. Maga a templom csaknem hatvan méter hosszú, nagyságát tekintve a budai Mátyás-templommal vetekedő, franciás jellegű, kora gótikus épület lehetett."

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország
Panoráma Kiadó, 1996,
második, javított kiadás
661. oldal

"A rommező bemutatása a templom hajójára és kötegpilléreire, valamint a dél felől kapcsolódó kolostor nyugati felének bemutatására terjedt ki. Az apátsági templom szentélye nem került bemutatásra, ott lépcsős-teraszos tereprendezés történt.
Az apátság temploma széles, háromhajós épület volt, D-i homlokzatához kerengőfolyosóval kapcsolódó, négyzetes udvart körbezáró kolostorral. A hajó oldalfalai lábazati magasságban maradtak fenn, csupán helyenként ragadható meg a falsík egy-egy szakasza. Ugyancsak feltárták a hajókat elválasztó gazdagon tagolt kötegpillérek többségét.
Az É-i oldal pillérsorát hét bázis alkotja, a D-i pillérsorból viszont csak három kötegpillér maradványt sikerült feltárni, ezek a nyugati zárófalhoz esnek."

forrás: www.műemlékem.hu

"A III. Béla király által a franciaországi Acey apátságából Magyarországra hívott ciszterci szerzetesek 1184-ben alapították a pilisi apátságot. (...)
Az apátság a XVI. századi török hódítás során leégett, majd elnéptelenedett. A török kiűzése és hosszú pereskedés után a pálosok vették birtokba a romokat és a birtokot, mert - tévesen - a Boldog Özséb által alapított Szent Kereszt anyakolostorukkal azonosították."

forrás: A Dunakanyar, Vendégváró Útikönyvek
Well-Press Kiadó, Miskolc, 2010
140. oldal

Falmaradvány a romterület északi szélén

"A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez."
"Az 1967-ben kezdődött, a ’80-as évekig tartó feltárást Gerevich László irányította."

forrás: www.parkerdo.hu

"A romok szabadon látogathatók, előzetes bejelentkezés alapján a régészeti leletek egy része a plébánia kertjében lévő faépületben megtekinthető."

forrás: www.vendegvaro.hu

Ebben az apátságban temették el 1213-ban II. András feleségét, Gertrudis királynét (a nevezetes Bánk bán incidens után).

II. András szeretett feleségét a tett színhelyéhez közeli cisztercita apátságban temettette el, amely a török hódoltság idején elpusztult, sokáig úgy tudták, hogy Gertrudis földi maradványainak is nyoma veszett. Viszont a múlt század hatvanas éveiben a mai Pilisszentkereszt területén kezdett feltárási munkák közben a romok közül előkerültek a királynéi szarkofág töredékei, amelyekből megállapítható volt, hogy oldalain szabadon álló, karcsú oszlopok voltak, közöttük tornyocskákkal ékesített épülethomlokzatok. Az árkádok alatt domborműként kifaragott, eredetileg aranyozott és festett férfi és női alakok találhatók, egyesek uralkodói jelvényekkel. A szarkofág fedőlapját a királyné egészalakos szobra díszíti. A lelet 1990-ben a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében nyert elhelyezést.

forrás: www.felsofokon.hu

További részletes információ:
Négy kolostor útja a Pilisben túramozgalom igazolófüzete (pdf file)

Hely: Pilisszentkereszttől nyugati irányban, a falu határában

Koordináta:
N 47º41,6'
E 018º53,46'

Megközelítés: Pilisszentkereszt központjából zöld sáv jelzésen körülbelül 1,5 kilométer

H2T