Erdőkerülő

A Pilisben számos műemlék köthető a pálos szerzetesrendhez, amelyek közül talán a legszebb fekvésű a Pilis szívében található kolostorrom, Pilisszentlélek falu határában.

Emléktábla az egykori bejárat mellett

A kolostort nem sokkal a pálos rend központjának alapítása után hozták létre egy királyi vadászkastélyból.

"1287-ben Pilisszentlélek határában lévő pálos Szent Lélek monostort a klastromi Szent Kereszt monostor szerzetesei népesítették be."

forrás: www.kesztölc.hu

Lépcsőzetesen emelkedő falmaradványok

"A falutól [Pilisszentlélek] északra, közeli Cserepes-völgy fölött 1287 után készült el a pálosok itteni kolostora, amelyet később királyaink közül Nagy Lajos is többször felkeresett. Az 1526 utáni évtizedekben pusztulhatott el, kőanyagát részben a falu házainak építéséhez használták el. Az 1928-1933 között végzett ásatások során több épületrész elhelyezkedését sikerült meghatározni. Falainak egy része meglehetős magasságban maradt meg, a terület egy részét kőtörmelék és növényzet borítja."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
662-663. oldal

A legmagasabb falak az épület bejáratánál maradtak meg

"A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palota). IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. A közeli Szent Kereszt kolostor perjelének, Benedeknek a feladata lett a kolostor benépesítése, saját szerzetesei közül választott testvérekkel. I. Károly király is járt az új kolostorban (1323.), majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte 1378. nagyhetét, s ha már itt volt, megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat, sőt még újabb birtokokkal is gyarapította azokat. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, ám az 1526-os év hirtelen a véget jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török seregek áldozatául esett."

forrás: www.wikipédia.org

 
Oltárok az egykori szentélyben és kápolnában

"A 18-19. században a romos épületek falai még magasan álltak. Amikor az első ásatásokra sor került (1928-1933), már csak néhány falcsonk magasodott a föld fölé. Ekkor tisztázódott a főbb épültek elrendezése, az 1980/90 évek ásatásai során néhány fontosabb részlet tisztázódott, ám még további feltárásokra van szükség, hogy sikerüljön kiásni a nyugati kerítőfalat és egyéb, még a föld alatt rejtőző építményeket. Egyelőre nem sikerült megtalálni sem a 13. századi királyi vadászlak, sem a legkorábbi kolostor maradványait. A 14-15. század fordulóján épült ma látható épületek közül a legépebben megmaradt a kicsinynek számító templom. A szentélyben helyreállították a Szentlélek tiszteletére szentelt főoltárt. A templomhoz csatlakozó keleti épületszárny emeletes lehetett."

forrás: www.wikipédia.org

Légifénykép a kolostorról

Kép innen: www.wikipédia.org

"A keleti szárny két legnagyobb, középpilléres terme közül a kisebbik a káptalanterem, a nagyobbik a refektórium (ebédlő) lehetett. A káptalanteremből vezetett átjáró a nyugati épületszárny helyiségeibe. Északon L alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart. Délén húzódtak a kerítőfal mentén a gazdasági épületek (műhelyek)."

forrás: www.wikipédia.org

További részletes információ:
Négy kolostor útja a Pilisben túramozgalom igazolófüzete (pdf file)

A kolostor épületének alaprajza ma is tökéletesen kivehető és bejárható. A helyreállított főoltáron mécsesek és koszorúk is megtalálhatóak, jelezve a hívők látogatásait.

A káptalantermen túl, szemközt a Felső-Ecset-hegy

Koordináta:
N 47° 44,1'
E 018° 50,6'

Megközelítés:
Pilisszentlélek központjából körülbelül 1 kilométer a piros sáv jelzésen északi irányba
Dömösről körülbelül 8 kilométer a piros sáv jelzésen déli irányba, a Szakó-nyergen keresztül
Pilismarótról körülbelül 7 kilométer a piros sáv jelzésen déli irányba

H2T