Erdőkerülő

2014. július 26.
Útvonal: Bakonyszentlászló -> Kerek templom -> Pápateszér -> Fenyőfő -> Ősfenyves -> Pápalátó-kő -> Alízháza -> Hódos-ér völgye -> Kopasz-hegy -> Porva-Csesznek vá. -> Cuha-völgy -> Erdei iskola -> Kőpince-forrás -> Zörög-hegy -> Kőmosó-völgy -> Csesznek -> Kenyeri-hegy -> Zsidó-rét -> Alsó-Cuha-völgy -> Ördög-rét -> Tilos-fenyő -> Bakonyszentlászló

Gyöngyöspata római katolikus templomának alapjait körülbelül 900 éve rakták le. Napjainkban is kiváló állapotú, látogatásra érdemes műemlék.

Háromhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A hajóhoz D-en előcsarnok, a szentélyhez É-on sekrestye csatlakozik. A szentély és a torony sarkain támpillérek állnak. A templom két gótikus bejárata a toronyba és a D-i előcsarnokba nyílik. A szentélyen négy, a D-i mellékhajón három kétosztatú valamint egy kör alakú gótikus ablak van. A sekrestye és az É-i mellékhajó két-két ablaka barokk. A torony hat szintes, melyekből az alsó négyzetes alaprajzú, míg a többi nyolcszögletű. Falait lőrés- és osztott csúcsíves ablakok törik át. Toronyalja ülőfülkés. A főhajó csillagboltozatos, a D-i mellékhajó hálóboltozatos, míg az É-i barokk mellékhajót élkeresztboltozat fedi.
1829-ben, 1887-ben és 1946-ban tatarozták. Helyreállítva: 1976 (építész: Koppány Tibor).

forrás: www.muemlekem.hu

"Első formájában a honfoglaló Pata vezér nemzetsége építtette a 12. században, majd a folyamatos átalakítások és bővítések nyomán a 15. században kapta mai formáját, nagyságát. Az első építési periódust a 14. században bővített szentély északi falába másodlagosan beépített kettős román ív képviseli.
A középkori kápolnák felhasználásával háromhajóssá alakított ál-csarnoktemplomot nagyrészt késő gótikus bordás boltozat fedi, a bordák konzoljain maszkszerű emberfejek, a szentély északi falán hasonló korú szentségház látható."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
758. oldal

"Az egykor gazdag festészeti díszítésből csak töredékek maradtak meg. A szentély északi falán Mária születésének freskóját látjuk. Ezt Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere készíttette Hertullal, aki a Washingtonban őrzött híres "Nekcsei Bibliát" is festette. A déli hajó falának 15. századi freskórészlete Krisztust és Hitetlen Tamást ábrázolja.
A templom különleges értéke a magyar művészeti gyakorlatban egyedülálló 17. századi barokk főoltár, a Jézus családfáját ábrázoló, ún. Jessze-fa. Az oltárasztalon fekvő Jessze törzsökéből hatalmas fa sarjad, melynek ágai a Mária születését ábrázoló festményt keretezik. Az ágvégeken Jézus ősei - királyok és próféták, köztük Salamon és Dávid - ülnek, az összehajló ágakon Mária trónol, karján a kis Jézussal.
Figyelmet érdemel még az 1653-ban készült Szent Mihály-mellékoltár és a 15. századi keresztelőkút."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
758. oldal

A Jessze-fa

kép forrása: www.hu.wikipedia.org

A templomot jelenleg is használják, előzetes egyeztetéssel miseidőn kívül megtekinthető.

Koordináta (hozzávetőleges):
N 47° 48,86'
E 19° 47,37'

Megközelítés:
Gyöngyöspata központjától körülbelül 200 méter északnyugati irányban

H2T

A Kecske-kő oldalról nyújtott kúp formájú jellegzetes mátraaljai szőlőhegy, 325 méteres tengerszint feletti magassággal, Gyöngyöspata nyugati határában. A csúcs tulajdonképpen a Nagy-Hársas hegy délkeleti nyúlványa, amelyhez egy nyereggel kapcsolódik.

Gyöngyöspata központja és a Vár-hegy a település keleti oldalán

A gyöngyöspatai víztározó

A Kecske-kőről délre az Alföld északi peremére és a környező mátraaljai falvakra nyílik szép kilátás, nyugaton a Mátra félkörívű nyugati gerincének egy része, a Nagy-Hársas és a Koncsúrok láthatóak. A domb tövében Gyöngyöspata szinte teljes települése belátható a völgyben. Északon a Havas 600 méter magas vulkáni kúpja uralja az előteret, mögötte a Mátrabérc vonulata, jó időben északkelet felé a Kékestető is kivehető.

Szűcsiből aszfaltút vezet föl a csúcsra.
1995-ig a domb tetején katonai objektum működött.

A távolban a Kékes

Dél felé a Szűcsi-tó

Koordináta:
N 47° 29,90'
E 019° 02,43'

Középen a műemlék templom, mögötte a Vár-hegy, a háttérben a Havas

Megközelítés:
Gyöngyöspatáról nyugat - délnyugati irányba körülbelül 2,5 kilométer jelzetlen talajúton és ösvényen
Szűcsiből északkeleti irányba körülbelül 2 kilométer végig aszfaltúton

H2T

Jöjjenek a kiszemelt augusztusi túrák, hétvégenkénti időrendben. Ezekre természetesen még fokozottabban érvényes az a bizonytalanság, amiről már a júliusi posztban írtam. A számok ismét a személyes prioritásaimat jelzik. Öt hétvége, öt túra.

2014. június 28.

Útvonal: Gyöngyöspata -> Kecske-kő -> Gyöngyöspata -> Vár-hegy  -> Kántor-domb  -> Virág-domb  -> Fajzat  -> Sás-tó-domb  -> Káva  -> Tót-hegyes -> Péterke-hegy  -> Szalajkás-tető  -> Vörös-kő-bérc  -> Mátrakeresztes  -> Keresztesi-nyereg  -> Babik-kút  -> Világos-hegy  -> Kőmorzsás-tető  -> Fajzat  -> Havas  -> Tehéntánc  -> Gyöngyöspata

Akadt annyi időm, hogy átnézzem a túrakínálatot két hónapra előre és minden hétvégére kiválasszak egy-egy elsődleges teljesítménytúrát (a tervezett szó erős lenne, főleg augusztusra). A kiszemelt jelölteket időbeli sorrendbe állítottam, míg a számok a saját prioritási sorrendemet jelzik, ami persze nem jelent sok mindent, hiszen mástól is függ, mikor melyik túrán tudok résztvenni. Íme a júliusi négyes: