Erdőkerülő

Panoráma a kilátóból

Kép innen: orszagalbum.hu

Dobogókő 700 méteres tengerszint feletti magasságával a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A csúcs keletkezése vulkáni tevékenység következménye.

"Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a „köveket”: a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre."

forrás: www.wikipédia.org

Panoráma télen

Kilátójáról északi irányban hosszú szakaszon belátható a Dunakanyar és a Börzsöny hegység déli része, többek között Dömös, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Szent-Mihály-hegy, a Duna túloldalán Szob, Nagymaros és a Csóványos.

"A hegy [Dobogókő] legmagasabb pontján Téry Ödönnek (1856 - 1917), a magyar turistamozgalom egyik alapítójának állít emléket a bronz domborművel díszített kőpiramis, Christián Sándor műve, 1926-ból."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
662. oldal

Téry Ödön emléktáblája

Dobogókőn található Magyarország első turistaháza (megnyílt 1898-ban), amely nevét Eötvös Lorándról kapta. Az épület ma turistamúzeumként működik. 

Az Eötvös Loránd turistaház

Koordináta:
N 47° 43,1'
E 018° 54,1'

A Vadálló-kövek a dobogókői kilátóból

A kilátó déli irányból

Megközelítés:
Dömösről a Malom-völgy - Lukács-árok - Szakó-nyereg - Jász-hegy útvonalon a sárga sáv, majd a piros sáv jelzésen körülbelül 8 kilométer déli irányban
Dömösről a Malom-völgy - Rám-szakadék útvonalon a zöld sáv, majd a sárga sáv jelzésen körülbelül 6,5 kilométer déli irányban
Pilisszentkeresztről a kék sáv jelzésen körülbelül 3,5 kilométer északi irányban
Pilisszentlászlóról a kék sáv jelzésen nyugati irányban a Sikárosi-réten keresztül körülbelül 8 kilométer nyugati irányban

A háromszögelési pont a kilátó közepén

H2T

A kőszívű szelektálás ezúttal nem ment annyira jól, még azon is gondolkoztam, hogy az eddig jól bevált dátumos módszer helyett inkább átváltok a tájegységenkénti kategorizálásra, de aztán észrevettem, hogy az nem lenne annyira átlátható, így maradtam a réginél. Júniusban sem lehet panasz a túrakínálatra, nekem tizenegy opció szerepel a lehetséges teljesítések között.

kép innen: www.felsofokon.hu

2013. május 05.

Útvonal: Kismaros -> Verőce -> Magyarkút -> Királyrét -> Kisinóc -> Kóspallag -> Kismaros

Virágzás -

aranyvessző, orgona, tulipánok.

A Dunakanyar számos látnivalója közül az egyik kiemelt egyháztörténeti műemlék a dömösi prépostság romja. A helyszínhez kapcsolódó legismertebb legenda Béla király trónjának összeomlása, de több Árpád-házi uralkodó neve is megemlíthető a középkori épületmaradvány történetében.

A templom maradványai

"A település központjától rövid sétával,a református temető közelében érhető el a Dunakanyar egyik legjelentősebb középkori műemléke, a dömösi prépostság altemploma.
A XI. században a folyó melletti "Pilis-erdő" a királyok kedvelt vadászterülete és tartózkodási helye volt, számos palotával, amelyek közül kiemelkedő szerepe volt a dömösinek. A XII. században Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg birtokolja "Dimist", ahol 1107-ben prépostságot alapított és monostort építtetett.
A hiteles helyként is szolgáló gazdag monostor többször elpusztult és újjáéledt, sorsa véglegesen a török korban pecsételődött meg. Még fennálló erődített romjait a XVIII. században I. Lipót robbantatta fel. A prépostság maradványait az 1970-es években Gerevich László tárta fel, és ezt követően hitelesen rekonstruálták a XII. századi altemplomot."

forrás: A Dunakanyar, Vendégváró Útikönyvek
Well-Press Kiadó, Miskolc, 2010
131 - 132. oldal

A szentély szemből

A község Ny-i végén elterülő temetőben, körülkerített területen, szabadon álló, keletelt, háromhajós, két Ny-i tornyos, háromapszisos templom föld feletti maradványai, váltakozó magasságban kiegészítve. A főszentély alatt, a mellékhajók apszisaiból megközelíthető altemplomban, az ásatások során előkerült lábazatok, fejezetek, téglából falazott pilléreken, másodlagosan elhelyezve. Kőből falazott kitöltőfalak és vasbeton szerkezetű lefedés.

forrás: www.műemlékem.hu

 
Az altemplom bejárata

A templom föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg. A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig, az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva, de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be koznzerválva.
A többi, ami a terepszint felett látható, beton kiegészítés, így a két torony lábazatának jelzése is.
A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba, mely a főhajó szentélye alatt fekszik. Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit.
Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak, részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.
A szentély íves alaprajzú, mellette egy-egy félköríves fülke. A nyolcszögű pillérek, félpillérek, hevederívek téglából falazva helyreállítottak, néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével. Az utóbbiak mindegyike más és más - geometrikus, növénydíszes vagy figurális - a román építészet gyakorlatának megfelelően. A boltozatok nem kerültek helyreállításra, üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást.

forrás: www.műemlékem.hu

Az altemplom fényképe

Kép innen: www.wikipédia.org

"A XVIII. század elején a régi híres épületnek már csak romjai állnak. Az egykorú leírás szerint azonban: "a most is látható romok bizonyítják, hogy azt királyi bőkezűséggel építtette. Álmos herceg, Vak Béla király atyja." Ekkor a használhatatlan romokat a lakosság építkezésekhez kezdte széthordani. A maradványok sorsát végül az új plébániatemplom építése pecsételte meg: 1733-1744 között gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a régi romok köveiből építteti fel barokk stílusban a község mai templomát."

forrás: www.wikipédia.org

Magányosan álló oszloptöredék

A megsemmisülés azonban a rekonstrukciónak köszönhetően korántsem teljes, az altemplomot elméletileg mind a mai napig használják, májustól októberig látogatható, sőt a felszentelt oltárnál esküvőket is tartanak.

Nem túl szakszerűen lezárt pincelejáró

További részletes információ:
Négy kolostor útja a Pilisben túramozgalom igazolófüzete (pdf file)

Koordináta:
N 47 45,9'
E 018 54,2'

Az épület egykori méreteire csak falmaradványokból következtethetünk

Megközelítés:
Dömös központjából körülbelül 600 méter a piros sáv jelzésen délnyugati irányban

H2T

Májusra a Teljesítménytúrázók Társaságának idei naptára 76 (!) túrát listáz ki, tehát van miből turkálni, sokadrangú egyéni szempontok alapján priorizálni, szűrögetni.

A szokatlan és szeszélyes márciusi időjárás után (vagy akár annak ellenére?) a növények azért éledeznek a kertben is.

Idén a krókuszok voltak a legelsők