Erdőkerülő

A Pilis hegység nyugati részén, Klastrompusztán található az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok létrejöttének helyszíne és a rend első központjának, a Szent Kereszt kolostornak és annak templomának romjai.

A templom maradványai a szentély felől

"Kesztölchöz tartozik a falutól nyugatra 4 km-re levő Klastrompuszta, a pálos rend egykori bölcsője, amely autóval is elérhető, rohamosan fejlődő üdülőhely. Itt tárták fel az 1960-as évektől kezdve az 1250-ben alapított Szent Kereszt kolostort, amely 1304-ig a magyar alapítású pálos szerzetesrend központja volt."

Dr. Czellár Katalin: Dunakanyar és környéke
Frigoria Könyvkiadó Kft., Budapest, 2003
83. oldal

Az egykori sekrestye falai, túl rajtuk a kápolna maradványai védőtető alatt

"Klastrompuszta (Kesztölchöz tartozó terület) az itt alapított magyar szerzetesrendnek 1250-1304-ig a központja volt. A Pálos szerzetesrend alapítója az esztergomi kanonok, Özséb volt. A 13. sz. elején a pilisi erdőkben, egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték, akikkel a későbbi rendfőnök Özséb tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban a tatárjárás után lemondott vagyonáról, és Báncsa István érsek hozzájárulásával ő maga is a Pilisbe vonult és remete életet élt. Maga köré gyűjtötte a társait és a barlangok közelében, templomot és monostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére. A szerzetesrendet .Szent Pál első remete rendjének. nevezték. Az 1256. Évi esztergomi zsinaton Özséb, mint a rend főnöke jelent meg.

A klastrompusztai Szent Kereszt monostor 1250-1304-ig a rend központja volt.
Ezekben az években itt volt a rendfőnök, generális székhelye, aki mellett a monostornak külön főnöke, prior, perjel volt. Özséb 1250-1270-ig volt a pálosok generálisa ez alatt a perjel Benedek volt. 1270. Január 20-án halt meg Özséb és Benedek lett a rendfőnök 1290-ig. 1285-ben királyi hadak égették fel a rendházat.

1287-ben Pilisszentlélek határában lévő pálos Szent Lélek monostort a klastromi Szent Kereszt monostor szerzetesei népesítették be."

forrás: www.kesztölc.hu

Főoltár a templom szentélyében

További részletes információ:
Négy kolostor útja a Pilisben túramozgalom igazolófüzete (pdf file)

A templom főhajója nyugati irányból

Koordináta:
N 47° 42,0'
E 018° 50,1'

Alaprajz magyarázattal

Megközelítés:
Kesztölcről körülbelül 4 kilométer keleti irányban műúton, majd a kék sáv jelzésen
Pilisszántóról körülbelül 6 kilométer északnyugati irányban a sárga kereszt, majd a sárga sáv jelzésen
Pilisszentlélekről körülbelül 4 kilométer déli irányban piros sáv, majd piros négyszög jelzésen

Emléktábla az oltár mellett

H2T

A Pilisben számos műemlék köthető a pálos szerzetesrendhez, amelyek közül talán a legszebb fekvésű a Pilis szívében található kolostorrom, Pilisszentlélek falu határában.

Emléktábla az egykori bejárat mellett

A kolostort nem sokkal a pálos rend központjának alapítása után hozták létre egy királyi vadászkastélyból.

"1287-ben Pilisszentlélek határában lévő pálos Szent Lélek monostort a klastromi Szent Kereszt monostor szerzetesei népesítették be."

forrás: www.kesztölc.hu

Lépcsőzetesen emelkedő falmaradványok

"A falutól [Pilisszentlélek] északra, közeli Cserepes-völgy fölött 1287 után készült el a pálosok itteni kolostora, amelyet később királyaink közül Nagy Lajos is többször felkeresett. Az 1526 utáni évtizedekben pusztulhatott el, kőanyagát részben a falu házainak építéséhez használták el. Az 1928-1933 között végzett ásatások során több épületrész elhelyezkedését sikerült meghatározni. Falainak egy része meglehetős magasságban maradt meg, a terület egy részét kőtörmelék és növényzet borítja."

dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Imre: Magyarország
Panoráma Kiadó, második, javított kiadás
662-663. oldal

A legmagasabb falak az épület bejáratánál maradtak meg

"A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palota). IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. A közeli Szent Kereszt kolostor perjelének, Benedeknek a feladata lett a kolostor benépesítése, saját szerzetesei közül választott testvérekkel. I. Károly király is járt az új kolostorban (1323.), majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte 1378. nagyhetét, s ha már itt volt, megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat, sőt még újabb birtokokkal is gyarapította azokat. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, ám az 1526-os év hirtelen a véget jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török seregek áldozatául esett."

forrás: www.wikipédia.org

 
Oltárok az egykori szentélyben és kápolnában

"A 18-19. században a romos épületek falai még magasan álltak. Amikor az első ásatásokra sor került (1928-1933), már csak néhány falcsonk magasodott a föld fölé. Ekkor tisztázódott a főbb épültek elrendezése, az 1980/90 évek ásatásai során néhány fontosabb részlet tisztázódott, ám még további feltárásokra van szükség, hogy sikerüljön kiásni a nyugati kerítőfalat és egyéb, még a föld alatt rejtőző építményeket. Egyelőre nem sikerült megtalálni sem a 13. századi királyi vadászlak, sem a legkorábbi kolostor maradványait. A 14-15. század fordulóján épült ma látható épületek közül a legépebben megmaradt a kicsinynek számító templom. A szentélyben helyreállították a Szentlélek tiszteletére szentelt főoltárt. A templomhoz csatlakozó keleti épületszárny emeletes lehetett."

forrás: www.wikipédia.org

Légifénykép a kolostorról

Kép innen: www.wikipédia.org

"A keleti szárny két legnagyobb, középpilléres terme közül a kisebbik a káptalanterem, a nagyobbik a refektórium (ebédlő) lehetett. A káptalanteremből vezetett átjáró a nyugati épületszárny helyiségeibe. Északon L alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart. Délén húzódtak a kerítőfal mentén a gazdasági épületek (műhelyek)."

forrás: www.wikipédia.org

További részletes információ:
Négy kolostor útja a Pilisben túramozgalom igazolófüzete (pdf file)

A kolostor épületének alaprajza ma is tökéletesen kivehető és bejárható. A helyreállított főoltáron mécsesek és koszorúk is megtalálhatóak, jelezve a hívők látogatásait.

A káptalantermen túl, szemközt a Felső-Ecset-hegy

Koordináta:
N 47° 44,1'
E 018° 50,6'

Megközelítés:
Pilisszentlélek központjából körülbelül 1 kilométer a piros sáv jelzésen északi irányba
Dömösről körülbelül 8 kilométer a piros sáv jelzésen déli irányba, a Szakó-nyergen keresztül
Pilismarótról körülbelül 7 kilométer a piros sáv jelzésen déli irányba

H2T

(Még ha nem is nekem címezted)

Vannak dolgok, amik nem változnak.

Én várok rád.

Tudod, hol érsz el.

A blog nem állt le, csak ismét szünetel.

Ha minden terv szerint alakul, májustól folytatom.

(kép innen)

H2T

A Rezső-kilátó körülbelül 800 méterre nyugatra található Dobogókőtől, a Dunakanyarra nyíló panorámával. Látható innen Dömös, Pilismarót,  a Vadálló-kövek és Prédikálószék, a Duna túloldalán Szob, a Börzsöny vonulata a Szent-Mihály heggyel és a Csóványossal.

Kilátás északkeleti irányba, a Visegrádi-hegységre

Nevét Tirts Rezsőről (1866 - 1945) kapta, aki az első, Dobogókőre vezető jelzett turistaút létrehozója volt.

Koordináta:
N 47°43,4'
E 018°53,5'

A Vadálló-kövek és Prédikálószék látképe

Megközelítés:
Dobogókőről a piros/sárga sáv jelzésen nyugat felé körülbelül 800 méter

Dömösről a piros sáv jelzésen a Vörös-hegyi-árokban és a Szakó-nyergen keresztül (Téry-út)déli irányba körülbelül 6,5 kilométer
Dömösről a sárga sáv jelzésen a Malom-völgyben és a Lukács-árokban déli irányba körülbelül 6 kilométer

Pilisszentlélektől a piros sáv - piros kereszt - zöld sáv - zöld kereszt útvonalon a Kétbükkfa-nyergen keresztül keleti irányba körülbelül 4,5 kilométer

A Duna partján Dömös házai, a túloldalon a Szent Mihály-hegy

H2T

A Hegyes-tető csúcsán álló Julianus-kilátóból a Dunakanyar panorámája látható a folyó északi oldaláról, a Börzsöny hegységből.

A kilátó nyugati irányból érkezve

"A Hegyes-tető 482 méter magas csúcsán emelték a Julianus-kilátót és a kulcsosházat 1939-ben, az Encián turisták 25 éves jubileuma alkalmából. Pazar kilátás nyílik innen.

Északról a Magas-Börzsöny zárja le a látóhatárt, dél felé a Pilis vonulatai adják a kép keretét, melyhez nyugatról a Garamkövesd környéki hegyláncok csatlakoznak. Keleti irányban a Naszályig, sőt szép időben a Mátráig is el lehet látni."

forrás: www.vendégváró.hu

Kilátás Visegrád felé

A rendkívül leromlott állapotba került, életveszélyes kilátót 2012 nyarán felújították, így újra látogatható és igénybevehető.

Koordináta (hozzávetőleges):
N 47°47,07'
E 018°56,05'

Megközelítés:
Nagymarosról a kék sáv jelzésen délnyugat felé, körülbelül 3,5 kilométer
Zebegényből a sárga sáv jelzésen délkelet, majd dél felé, körülbelül 4 kilométer

Az Encián Emlékek túramozgalom egyik pecsétje, rajta a Julianus-kilátó

H2T

2012. december 22.
Útvonal: Miskolctapolca -> Nagy-Száraz-völgy -> Vörös-kő -> Bükkszentkereszt -> Hollóstető -> Szarvas-kút -> Sugaró -> Kecskeláb-rét -> Nagy-mező -> Csalános -> Bánkút-Csurgó -> Faktor-rét -> Keskeny-rét -> Tar-kő -> Toldi-kapu -> Hereg-rét -> Tamás kútja -> Gyökeres-lápa -> Táskás-rét -> Zsuzsa-forrás -> Völgyfő-ház -> Vasbánya-nyereg -> Várkúti th. -> Bikk-bérc -> Nagy-Eged -> Vécsey-völgy -> Eger

Pilisszentkereszt határában találhatóak az első magyar ciszterci kolostor és apátság romjai.

Sajnos nem sok minden maradt fenn, és magyarázó táblát sem helyeztek ki. (Vagy csak én nem találtam meg a hó alatt.)

"Kőemlékek tanúsága szerint már a 11. században királyi vadászkastély állt itt [Pilisszentkereszten], mely 1184-ben a III. Béla által alapított ciszterci apátságé lett. A tekintélyes intézmény a török időkben indult pusztulásnak."
"A 16,5 hektár kiterjedésű kolostortelepet a falutól egy kilométerre nyugatra, a Klastrom-kertben kettős fal vette körül. Maga a templom csaknem hatvan méter hosszú, nagyságát tekintve a budai Mátyás-templommal vetekedő, franciás jellegű, kora gótikus épület lehetett."

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország
Panoráma Kiadó, 1996,
második, javított kiadás
661. oldal

"A rommező bemutatása a templom hajójára és kötegpilléreire, valamint a dél felől kapcsolódó kolostor nyugati felének bemutatására terjedt ki. Az apátsági templom szentélye nem került bemutatásra, ott lépcsős-teraszos tereprendezés történt.
Az apátság temploma széles, háromhajós épület volt, D-i homlokzatához kerengőfolyosóval kapcsolódó, négyzetes udvart körbezáró kolostorral. A hajó oldalfalai lábazati magasságban maradtak fenn, csupán helyenként ragadható meg a falsík egy-egy szakasza. Ugyancsak feltárták a hajókat elválasztó gazdagon tagolt kötegpillérek többségét.
Az É-i oldal pillérsorát hét bázis alkotja, a D-i pillérsorból viszont csak három kötegpillér maradványt sikerült feltárni, ezek a nyugati zárófalhoz esnek."

forrás: www.műemlékem.hu

"A III. Béla király által a franciaországi Acey apátságából Magyarországra hívott ciszterci szerzetesek 1184-ben alapították a pilisi apátságot. (...)
Az apátság a XVI. századi török hódítás során leégett, majd elnéptelenedett. A török kiűzése és hosszú pereskedés után a pálosok vették birtokba a romokat és a birtokot, mert - tévesen - a Boldog Özséb által alapított Szent Kereszt anyakolostorukkal azonosították."

forrás: A Dunakanyar, Vendégváró Útikönyvek
Well-Press Kiadó, Miskolc, 2010
140. oldal

Falmaradvány a romterület északi szélén

"A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez."
"Az 1967-ben kezdődött, a ’80-as évekig tartó feltárást Gerevich László irányította."

forrás: www.parkerdo.hu

"A romok szabadon látogathatók, előzetes bejelentkezés alapján a régészeti leletek egy része a plébánia kertjében lévő faépületben megtekinthető."

forrás: www.vendegvaro.hu

Ebben az apátságban temették el 1213-ban II. András feleségét, Gertrudis királynét (a nevezetes Bánk bán incidens után).

II. András szeretett feleségét a tett színhelyéhez közeli cisztercita apátságban temettette el, amely a török hódoltság idején elpusztult, sokáig úgy tudták, hogy Gertrudis földi maradványainak is nyoma veszett. Viszont a múlt század hatvanas éveiben a mai Pilisszentkereszt területén kezdett feltárási munkák közben a romok közül előkerültek a királynéi szarkofág töredékei, amelyekből megállapítható volt, hogy oldalain szabadon álló, karcsú oszlopok voltak, közöttük tornyocskákkal ékesített épülethomlokzatok. Az árkádok alatt domborműként kifaragott, eredetileg aranyozott és festett férfi és női alakok találhatók, egyesek uralkodói jelvényekkel. A szarkofág fedőlapját a királyné egészalakos szobra díszíti. A lelet 1990-ben a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében nyert elhelyezést.

forrás: www.felsofokon.hu

További részletes információ:
Négy kolostor útja a Pilisben túramozgalom igazolófüzete (pdf file)

Hely: Pilisszentkereszttől nyugati irányban, a falu határában

Koordináta:
N 47º41,6'
E 018º53,46'

Megközelítés: Pilisszentkereszt központjából zöld sáv jelzésen körülbelül 1,5 kilométer

H2T